Ezekben az esetekben érdemes a közműszolgáltatónál reklamálni

A számlázási módoknál választhatunk, a papíralapú vagy elektronikus számlázás között, és meghatározhatjuk azt is, hogy az elszámolási időszak alatt bediktáljuk-e az aktuális mérőállást, vagy a szolgáltatóra bízzuk az egyes részszámlák összegének meghatározását. A számlázási módok között van átjárás, a módosítási lehetőségeket a szolgáltatók üzletszabályzata rögzíti.

Az elszámolási időszak általában egy év, ami nem naptári évet jelent, hanem az éves leolvasások közötti időszakot. Minden éves leolvasás után elszámoló számla készül, amely összeveti az év során kiszámlázott díjakat a tényleges fogyasztással, és a szolgáltató a kettő különbségéről állít ki számlát.

Két elszámoló számla között a szolgáltatók részszámlákat állítanak ki, amelyek a fogyasztást a felhasználó kérése szerint számítják. Jellemzően 11 részszámla és 1 darab elszámoló számla érkezik egy évben, azonban – főként a víziközmű-szolgáltatásban – előfordul, hogy ritkábban, csupán két-három havonta számláz a szolgáltató. Ugyancsak összevont számla érkezhet azokban az esetekben, amikor a számla értéke nem ér el egy bizonyos értéket. Az összevonást általában 4-5000 Ft alatt használják a szolgáltatók. A mérő nélküli felhasználók számláikat az év során egyenlő arányban elosztva kapják.

Fontos, hogy a szolgáltatói számlákat folyamatosan kísérjük figyelemmel, és amennyiben nem kapjuk meg a számlát, mielőbb vegyük fel a kapcsolatot a szolgáltatóval. Ha a szolgáltatótól magasabb összegű számlát kaptunk, mint amit megszoktunk, járjunk utána, mi okozhatta az eltérést. Elsősorban a szolgáltatót érdemes megkeresni, amelynek 15 napos határideje van érdemben válaszolni a reklamációra.

Ha nem értünk egyet a szolgáltató válaszával, lakossági fogyasztóként a területileg illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatalhoz fordulhatunk vizsgálati kérelemmel. A nem lakossági felhasználók számlapanaszait a MEKH vizsgálja.

Fotó: nol.hu